2018. április 11., szerda
2017. december 8., péntek
Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
Első mondat:
Anya elhozta erre még aznap, mikor a lakáscsere megtörtént.
Idézet:
Este, mikor végre ágyba jutott, felpockolta a lábát az ágyon, mert az erei kidagadtak a sok szaladgálástól, és a bokája is fájt. „Öregszem” – gondolta, s azon nevetett magában, milyen fura is ő, más szomorkodik emiatt, ő meg csak nevet, örül a múló éveknek. Az ember egyszer csak egészen öreg lesz, szép, fehér hajjal, akkor aztán nem nézi már izgatottan, hogy napról napra őszebb, utcán is szemüveget hord, egyre kevesebbet kíván, s ha mégis, csupa értelmes dologra vágyakozik. A szívéből kipusztul minden irigység, és olyan jó és igaz tud lenni, olyan önzetlen, mint egy öreg diófa, amely évente hűségesen meghozza a termését.
2017. november 26., vasárnap
Szabó Magda - Születésnap
Első mondat:
Illés Bori utált dolgozatot írni.
Idézet:
Mit tudunk egymásról mi, emberek? Alig valamit. Többet kellene beszélgetnünk…
2017. október 15., vasárnap
2017. szeptember 5., kedd
Grecsó Krisztián - Mellettem elférsz
Első mondat:
Én a testemmel szerződést kötöttem.
Idézet:
- ...otthon lenni természetes állapot: aki otthon van, nem gondol rá, hogy van valahol.
- ...a hosszú táv, a halál felől nézve, szánalmasan kurta.
2017. június 28., szerda
Michael Hjorth-Hans Rosenfeldt - A néma lány
2017. június 4., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
